Borsodi Ingatlan Ingatlaniroda

Etikai kódex

A Borsodi Ingatlan Ingatlaniroda által elfogadott és aláírt Etikai Kódex ingatlanközvetítőknek

INGATLANKÖZVETÍTŐI ETIKAI NORMAGYŰJTEMÉNY


A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Etikai Kódex
alkalmazásának szakmai útmutatója


A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Etikai Kódexe érvényes az ingatlan szakmák dolgozóira is.
A szakmai útmutatóban az etikai kódexet alapul véve és az abban foglaltakra építve kiegészíti azt az
ingatlanforgalmazási, ingatlanértékelési, illetve vagyonértékelési szakma speciális szempontjai
alapján.
Ebben a szakmában dolgozó ingatlanvállalkozókat a továbbiakban ingatlanközvetítőként nevesítjük,
akik cégként (KKV) és egyéni vállalkozóként szövetségekbe, illetve szervezetekbe tömörülnek. A
szakmai útmutató kidolgozását egyeztettük az ingatlanközvetítőket képviselő szövetségekkel és
szervezetekkel. Így véleményüket és észrevételeiket, valamint útmutatásaikat bedolgozva egységes
szerkezet áll rendelkezésre az ingatlanközvetítő szakemberek számára. Az útmutató alapul szolgál a
becsületes üzleti magatartás, a tisztességes piaci és üzleti magatartás biztosítására. Ez az útmutató
az ingatlanközvetítésben közreműködő szervezetek, szövetségek, cégek és egyéni vállalkozók
(vállalkozások) közösségének álláspontját képviseli a tisztességes magatartás biztosításának
érdekében.
1.1. Az ingatlanközvetítés szereplőinek magatartása
Az ingatlanközvetítés valamennyi mozzanatát, az ebben szereplő megbízó és megbízott minden
cselekedetét lehetetlen jogi, közgazdasági vagy egyéb eszközökkel kizárólagos módon
szabályozni. A szerző̋dó̋ felek együttműködésnek alakulásában nagy szerepe van a résztvevők
magatartásának, a kialakult szokásoknak az általánosan kialakult és elfogadott gyakorlatnak és a
szereplő személyek magatartásának is. A sikeres együttműködés érdekében elkerülhetetlen a
szerződő felek egymás iránti bizalma, melyet az erkölcsi normák betartása garantál. A
szabályzat összeállításának, kiadásának célja az, hogy megvilágítsa az ingatlanközvetítői munka
és annak résztvevői vonatkozásában az erkölcsös, kevésbé erkölcsös vagy elfogadhatatlan
magatartás ismérveit.
1.2. A tisztességes magatartás követésének igénye
A szakágazaton belül és általánosságban is megállapítható és igazolható, hogy az irodák
(vállalkozások) megfelelő működésének, eredményességének, fennmaradásának alapfeltétele az
erkölcsös és egymás érdekeit kölcsönösen respektáló üzleti magatartás.
1.3. Az üzleti vállalkozás erkölcsi követelményei
- 2 -
Az irodák (vállalkozások) dolgozói az ügyfelek megbízásainak kielégítését célozzák meg, melyek
teljesítésével a megbízottak megfelelő jövedelemre - bevételre tesznek - tehetnek szert. Az
ingatlanirodák a piacgazdaság nélkülözhetetlen alapintézményei, aminek főbb működési elvei
megegyeznek a demokrácia legfőbb jellemzőivel: a teljesítmények érvényesülése, a versengés
szabadsága, a piaci egyenlőség feltételeinek megteremtése és mindezeken keresztül az egyéni
célok és közjó együttes szolgálata.
Mindezen tények figyelembevételével megállapítható, hogy az erkölcsi követelményeknek
megfelelő irodák (vállalkozások) beilleszkednek a társadalom általánosan elfogadott rendjébe.
1.4. Vállalkozások magatartását befolyásoló szempontok
Az ingatlanirodáknak működésük során szolgálniuk kell saját üzleti érdekeiket, jogkövető módon
kell eljárniuk, és be kell tartaniuk az erkölcsi normákat, mint hármas követelményt.
1.5. A szövetség fokozott felelőssége
Az ingatlanforgalmazási tevékenység gyakorlatában, közfelelősségében kiemelt szerepe
van az ingatlanirodáknak és az őket összefogó szövetségeknek. A szabályzat
kialakításával, magatartási és működési normák felállításával, megfogalmazásával, etikai
bizottság működésével, etikai szempontok érvényesítésével, a vállalkozások és
alkalmazottaik érdekképviseletének biztosításával nagy és nélkülözhetetlen segítséget
nyújtanak és adnak a szövetségek.
1.6. A tisztességes magatartás írott és íratlan szabályai
Azon magatartás is lehet erkölcstelen, amelyet ezen normagyűjtemény és / vagy törvény nem
kezel, de az általános, a társadalomban elfogadott etikai normákkal ellentétes.
2. Általános rendelkezések
2.1. Az ingatlanközvetítés általános szabályai
a) Ingatlanközvetítő a rábízott ügyben csak írásban kötött megbízási szerződés alapján járhat el.
Tartozik az általa közvetített ingatlant alaposan megtekinteni, annak 90 napnál nem régebbi
tulajdoni lapját megismerni.
b) A közvetítő csak valós információkat adhat, általa ismert tényeket – melyek a vevői érdekeket
egyébként sértenék – nem hallgathat el.
c) Az ingatlanközvetítő - ügyfele érdekeit képviselve - tartozik a megbízója számára a
legkedvezőbb adás/vételi árat elérni, ügyfele méltányos érdekeit jogszerű eszközökkel
védelmezni.
d) Amennyiben több részfeladatra vonatkozóan több ingatlanközvetítő kapott megbízást, úgy
ezek feltételeit a közvetítő ügyfelével tisztázza, törekedjen a más megbízottakkal való korrekt
- 3 -
együttműködésre.
e) Ingatlanközvetítő ugyanarra az ingatlanra vonatkozóan egynél több ügyféltől
ellenszolgáltatást abban az esetben fogadhat el, amennyiben erről mindkét felet előzetesen
tájékoztatta.
f) Minden ingatlanközvetítőnek törekednie kell a kizárólagos típusú megbízások kötésére a piac
tisztasága, átláthatósága, és a fogyasztók védelme érdekében.
2.2. Az útmutató hatálya
Az útmutató hatálya kiterjed mindazon vállalkozásra, szervezetre illetve szövetségre, melynek
tagjai azzal egyetértenek és vezetőiken keresztül aláírásukkal szentesítik azt. A gyakorlati
alkalmazásban a szabályzat hatálya érvényesül az ingatlanirodák vezetőire, alkalmazottaira, és
mindazon természetes személyekre, akiknek az eljárása az adott iroda eljárásának minősül. Az
egyes szövetségek, szervezetek tagjai ismerjék meg a szabályzatot abból a célból, hogy a
tevékenységük során tartsák be és tartassák be az itt lefektetett elveket és normákat. A
szabályzat megismerése kifejezése annak is, hogy a vállalkozások alávetik magukat a szabályzat
előírásainak.
Az ingatlanközvetítő irodát üzemeltető vállalkozások, illetve azok magánszemély tulajdonosai
éppúgy, mint a franchise vagy más hálózati rendszereket üzemeltető vállalkozások és azok tagjai
nem vonhatóak felelősségre az érdekkörükben (nevükben) eljáró természetes személyek és /
vagy vállalkozások tevékenységéért és etikus magatartásáért. Emellett vállalják, hogy:
- tevékenységük folytatása és kialakítása során jelen dokumentum etikai normáit figyelembe
veszik;
- alkalmazottaik, tagjaik, partnereik, illetve az érdekkörükbe tartozók számára elérhetővé teszik
jelen dokumentumot;
- hatáskörüknek megfelelően minden ésszerű lépést megtesznek az itt foglaltak betartatása
érdekében;
- megtesznek mindent azért, hogy az égiszük alatt tevékenykedők körében se legyen etikátlan
magatartás, és nem tűznek maguk elé olyan stratégiai célokat, melyek nem felelnek meg a jó
erkölcs követelményeinek;
- amennyiben etikai vétség gyanúja merül fel, úgy azon vállalkozás, irodaüzemeltető, hálózat
vagy egyéb szervezet, melynek égisze alatt a vétséget elkövető tevékenykedik, közvetlenül is
felkereshető a vizsgálóbizottság által, és köteles az adott vizsgálatban közreműködni, a
megfelelő információkat beszerezni, illetve szükség esetén megnevezni a felelősségre vonandó
személyt saját vizsgálatának lefolytatása után.
2.3. Az útmutató értelmezése
A szabályzat a közérthetőség miatt gyakran használ rokon értelmű kifejezéseket, mint például
tisztességes, erkölcsös, etikus; erkölcstelen, tisztességtelen, tilos, stb. kifejezéseket. Ezek a
- 4 -
kifejezések kizárólag erkölcsi értelemben, magatartási ajánlásként értelmezhetők az
ingatlanirodák dolgozóinak és az etikai bizottság értékítéletének segítése céljából. Az
útmutatóban használt legfontosabb kifejezések értelmezését és magyarázatát az I. számú
melléklet tartalmazza.
A szabályzat pontjainak megfogalmazásai, felsorolásai nem jelentik az etikátlan magatartások
tételes és teljes körű felsorolását. Céljuk, hogy elő̋segítsék a konkrét etikai ügyek megítélését,
eldöntését, továbbá az etikus piaci magatartás érvényesülését.
2.4. Az útmutató és jogrend viszonya
Az irodák tevékenységük során jogkövető és jogtisztelő módon kell, hogy eljárjanak.
Mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabályok nem rendeznek, illetve nem tiltanak, a
szabályzat erkölcsi normái, valamint a kialakult és elfogadott gyakorlat és szokások alapján kell
eljárni. Az útmutató nincs ellentétben a jogrenddel, követi a közösségi érdekek
figyelembevételével kialakult szokásokat. Ha az irodáknak kétségük merül fel a helyes,
tisztességes magatartást illetően, akkor a szabályzat az irányadó. A jogkövető magatartást, mint
minimális erkölcsi követelményt kell alapnak tekinteni.
2.5. Kapcsolat az útmutatót aláírt ingatlanirodák, szervezetek, szövetségek és egyéb
szakmai érdekképviseletek etikai szabályzatával
Az egyes szakmai szervezetek, érdekcsoportosulások gyakran alkotnak maguk is etikai
szabályzatokat, magatartási útmutatókat és más erkölcs követelményeket megfogalmazó
dokumentumokat.
Több esetben működtetnek etikai bizottságokat, érdekképviseleteket. Az aláírók indokoltnak
látják, hogy a szakmai társszervezetekkel, érdekképviseletekkel együttműködve a Magyar
Kereskedelmi és Iparkamara Etikai Kódexe alapján az etikai szakmai dokumentumok összhangba
hozására, azok összeállításánál, esetleges módosításainál elfogadják a társszervezetek,
érdekképviseletek, tagirodák lefektetett „normáit”, amennyiben ezek nincsenek
ellentmondásban az etikai szabályzatukkal.
3. A tisztességes ingatlanközvetítő (-forgalmazó) általános erkölcsi követelményei
3.1. az ingatlanközvetítő (-forgalmazó) köteles lelkiismeretesen és szakszerűen eljárni,
3.2. szóban, írásban vállalt kötelezettségeit teljesíteni,
3.3. jóhiszemű, jó szándékú üzleti magatartást tanúsítani,
3.4. tevékenységét a társirodákkal a kölcsönös együttműködés szellemében folytatni,
amennyiben működési modellje és üzletvitele ezt megengedi – amellett, hogy megbízásai
más ingatlanközvetítőkkel való megosztásáról saját hatáskörben dönt.
3.5. munkája végzéséhez szükséges keresleti és kínálati adatbázisát naprakész állapotban
tartani. Az adatbázis csak valós adatokra épülhet (nem tartalmazhat hamis adatokat,
- 5 -
illetve nem aktuális adatokat),
3.6. alkalmazottait, más munkavállalóit, vagy a bármilyen jogcímen vele együttműködőket
méltányosan és igazságosan foglalkoztatni,
3.7. gondosan kell eljárnia a megbízásban közreműködő partnerek, al-, illetve társvállalkozók
kiválasztásánál, mivel a hanyag és felelőtlen munkavégzésük az ingatlanügylet
eredménytelenségéhez, illetve az ingatlanvállalkozó jó hírnevének az elvesztéséhez vezet
(célszerű a munkamegosztásra vonatkozó megállapodásban a felelősségüket és
kötelmeiket kikötni, illetve a kamarai regisztrációjukat és az etikai kódex rájuk történő
alkalmazását is kezdeményezni),
3.8. megbízhatóan viselkedni, ingatlanügyleteket intézni, ezek során a lényeges
körülményekre, esetleges következményekre az ügyfelek figyelmét felhívni,
3.9. megbízók és egyéb ügyfelek igényeit jogszerűen kielégíteni és elégedettségüket
megszerezni,
3.10. az ingatlanközvetítő, – forgalmazó munka során mindig tiszteletben tartani ügyfél oldali és
szakmai érdekeket, a természeti és társadalmi környezet védelmét,
3.11. az ingatlanközvetítő csak olyan ingatlant hirdethet, amelyre írásos, érvényes, a megbízó
részéről vissza nem vont megbízási szerződése van, és amely ingatlan szabadon
értékesíthető (nem került eladásra, foglalózásra, nincsen felfüggesztve, stb.), kivéve, ha
tőle független technikai okokból adódik a probléma,
3.12. az ingatlanközvetítő csak valós tartalommal hirdethet, nem használhat más
ingatlanközvetítők által készített képeket, alaprajzokat, stb., kivéve ha azok használatára a
jogosult harmadik személy felhatalmazta,
3.13. az ingatlanközvetítő csak a megbízásban szereplő (irány) áron hirdetheti az ingatlant, attól
csak a megbízó előzetes hozzájárulásával térhet el.
4. A piaci magatartás szabályai
A vállalkozások elvárható piaci magatartás szabályainak jelentős részét az általános és szakmai
jogszabályok, előírások tartalmazzák, mint például az ingatlanértékelés, -közvetítés, stb. szakmai
jogosultságát a 23/2013 (VI. 28) NGM rendelet előírásai határozzák meg.
Az írott szabályok mellett be kell tartani a kialakult, de jogszabályokba, erkölcsi magatartásba
nem ütköző munkavégzési gyakorlatot.
4.1. Az ingatlaniroda csak olyan kötelezettségeket – munkát vállalhat, amelyre felkészült,
amelyekhez az előírt szakképesítésekkel, jogosítványokkal rendelkezik, és azokat
előreláthatóan tudja és akarja teljesíteni
a) A megbízások (szerződések) lényeges feltételeit szükségszerű részletezés szerint kell a
szerződő feleknek meghatározni, mint például megbízás tárgya, feltételei, határidő, ár,
közvetítési díj, stb. Szerződéskötéskor a nem ismert tényezők hatásaira hivatkozni csak
- 6 -
akkor indokolt, ha azok a szerződéskötéskor még nem valószínűsíthetők.
b) Amennyiben az ingatlanközvetítő a saját maga által felvett ingatlanra vonatkozó
megbízásra ún. saját vevőt közvetít, úgy eljárása során köteles mindkét ügyfelével szemben
etikusan eljárni, a szükséges információkat részükre megadni, és arra törekedni, hogy az
ügylet az aktuális piaci körülményeknek megfelelően mindkét ügyfél számára kedvezően
záruljon. Elfogadhatatlan az a magatartás, amikor az ingatlanközvetítő bennfentes
információkkal visszaélve, megbízója hátrányára bármilyen díjat elfogad a másik féltől (pl.
jelentősebb vételár engedmény eléréséért cserébe a vevőtől előre meg nem határozott
díjat kér).
c) Megengedhetetlen a megfelelő felkészültség, szakképzettség, működési engedély és
szakértelem nélkül vállalt szerződés és munkavégzés, a kontár módra, szakszerűtlenül,
rossz minőségben, az elvárható szakmai gyakorlat nélkül végzett teljesítés, még akkor is, ha
az, vagy más szerződéses feltétel erre engedne következtetni.
d) Nem lehet olyan megbízást elvállalni, amelynek elvégzéséhez szükséges valamennyi
adminisztratív, engedélyezési és más jogi feltételek nem állnak rendelkezésre mind az
ingatlan, mind a személyi feltételek tekintetében.
e) Elfogadhatatlanak minősül minden illegális tevékenység, beleértve az engedélyt vagy
szerződést.
f) Nem tisztességes a piac illegális szereplőivel, engedély nélküli
ingatlanforgalmazókkal, közvetítőkkel megállapodásokat kötni, illetve ilyen vállalkozásokkal
együttműködési kapcsolatokat kialakítani, fenntartani, részükre szakmai
adatszolgáltatásokat adni, velük szakmai együttműködést létesíteni.
g) Nem fogadható el az a magatartási gyakorlat, amikor közös együttműködés során az egyik
ingatlaniroda kihagyja a közreműködő másik felet a felvett közvetítői vagy egyéb díj
arányos felosztásából, úgy kezelve az ingatlanügyletet, mintha kizárólagosan csak ő
teljesítette volna.
h) Közös teljesítésű munkák esetében kötelező az előzetes megállapodás a munka- és vállalási
díj felosztása és egyéb feltételei vonatkozásában.
4.2. Az ingatlanirodáknak megbízható munkát és tevékenységet kell folytatniuk.
Szakmailag elvárható gondossággal kell megfelelő információkat és tájékoztatást
adniuk az ügyfeleik részére, továbbá felelősséget kell vállalniuk azért, hogy az általuk
adott felvilágosítás teljes körűen megegyezzen a megbízótól kapott információkkal.
a) A megbízások megkötését megelőzően a szükséges tájékoztatások megadása és a
megbízást megkötő ingatlanközvetítő saját szolgáltatásában elérhető lehetséges
alternatívák ismertetése szükséges.
b) Az irodák által teljesített megbízások iratanyagai, mint például értékbecslések,
szakvélemények, adatlapok, hirdetések, logó, stb. nem tartalmazhatnak olyan utalást,
- 7 -
kitételt, hivatkozást, amelyek megtévesztők, illetve összetéveszthetőek más ingatlaniroda
tevékenységével.
c) Az ingatlanközvetítőnek az ügyfelek megfelelő tájékoztatása érdekében a megbízás
megkötése és a szolgáltatás nyújtásának megkezdése előtt tájékoztatnia kell az ügyfeleket,
hogy a szolgáltatás igénybevételével milyen esetben és milyen mértékű díjfizetést
vállalnak. Ezt egyértelműen fel kell tüntetni a megbízási szerződésben.
d) Az ügyfelek és felhasználók érdekében az adott munkavégzéshez (pl. értékbecslésnél)
kapcsolódóan, javasolt feltüntetni a vonatkozó szabványi, jogszabályi, hatósági és egyéb
előírásokat, fogalommagyarázatokat.
e) A szokásostól eltérő kedvezményekre, vagy az átlagostól eltérő megbízási díjra, esetleges
sikerdíj alkalmazásának esetére fel kell hívni az ügyfél figyelmét és ehhez való
hozzájárulását kérni.
f) Az ügyfelek minél jobb kiszolgálása érdekében törekedni kell a komplex, ún. egy helyen
megrendelhető szolgáltatások biztosítására.
g) Lehetőségeket kell teremteni az ügyfelek panaszainak, észrevételeinek rendezésére,
méltányos kezelésére.
h) Megengedhetetlen a meghirdetett fogadási, nyitvatartási rendtől való eltérés.
i) Amennyiben az ingatlanközvetítő rendelkezik irodával, úgy az ingatlanirodákat megfelelő
berendezésekkel, bútorzattal kell ellátni, a helyiségeket rendesen, tisztán kell tartani,
bennük alapvető ügyfél-információkat jól látható módon kell közzétenni.
4.3. Az ingatlanirodákkal kapcsolatban álló együttműködő társirodák, pénzintézetek a
kölcsönös egyenjogúság alapján működjenek együtt.
a) Az ingatlanközvetítők, – forgalmazók a vásárlók pénzügyi erejét és lehetőségeit ugyanolyan
mérlegelési elvek szerint ítéljék meg, mint amire saját vásárlásaiknál is igényt tartanának.
b) Az ügyfelekkel való kapcsolatokban figyelembe kell venni a kölcsönös érdekeket és
lehetőségeket, és azokat méltányolni kell. Miután az ügyfelek vannak a leginkább kitéve
az erőfölény alkalmazás veszélyeinek, ezért az ő érdekükben várható el leginkább ennek
etikus megelőzése. Ezek többnyire tisztességtelen műveletek, mint a megvesztegetés, a
személyre szóló és állami szervezet elől eltitkolt visszatérítés, vagy juttatások, illetve ezek
kísérlete. Az ingatlanirodák ezeket a lehetőségeket nem fogadhatják el, és alkalmazottaikat
is erre kell utasítaniuk.
c) Tilos közületi megbízók ügyintézőinek megvesztegetése oly módon, hogy az ingatlanügylet
intézése, megvalósulása során értékes személyi ajándékot, pénzt, vagy más előnyt
kapjanak azért, hogy értékesítés vagy ingatlanhasznosítás a piaci árszintnél jóval
alacsonyabb árszinten realizálódjon, biztosítva ezzel a vásárló, bérbevevő, vagy
képviseletében eljáró indokolatlan anyagi előnyét, részesedését.
d) Félrevezetésnek, tisztességtelen cselekménynek tekinthető, ha az ingatlanügylet szakmai
- 8 -
résztvevői az adás-vételi, vagy hasznosítási ügylet megvalósulásához lényeges
információkat, mint például pénzügyi fedezet hiánya, ingatlant terhelő jelzálog, egyéb
korlátozások, használatbavétel reális időpontja, stb. vonatkozásában eltitkolnak.
4.4. Az üzleti titok birtokosának hozzájárulása nélkül jogosulatlanul nem szabad
megszerezni, felhasználni vagy mással közölni az üzleti titkot.
a) Az üzleti partnerekre vonatkozó - a kétoldalú ügyletek során nyert információkat - üzleti
titokként kell kezelni, azokat harmadik fél számára nem lehet kiadni, kivéve olyan
formában, mely nem teszi lehetővé a partner és / vagy az ügylet beazonosíthatóságát és
megfelel a hatályos adat- és információkezelési szabályoknak (pl. olyan adatnyerések,
melyek statisztikai célokra, elemzésekhez szükségesek). Fentiek alól kivételt képez, ha a
törvény erre a szolgáltatót kötelezi.
b) Az ingatlanközvetítők üzleti titkaik védelmében a szükséges intézkedéseket tegyék meg,
erre alkalmazottaikat is kötelezzék, és partnereik figyelmét is hívják fel a titokvédelemre.
c) Üzleti titkok alá tartoznak az adás-vételi, bérbeadási ügyletek résztvevőinek személyi
adatai, értékesítési árai, bérbeadási díjai, stb. adatai, illetve az ügylet során bármilyen
egyéb, az üzlet mivoltát érintő információ, nem tekintve a 4.4. a) pont szerint
meghatározott kivételeket.
d) Az üzleti tárgyalások, vagy más üzleti kapcsolatok révén megszerzett titkokat csak a két fél
közötti kapcsolatokban, és csak arra a célra indokolt felhasználni, amire azokat bekérték –
nem tekintve a 4.4. a.) pont szerint meghatározott kivételeket.
4.5. Az üzleti partnerek, versenytársak jó hírét tiszteletben kell tartani, róluk
megalapozatlan rossz hírt, vagy bizalmatlanságra alapot adó információt híresztelni
nem szabad, valós tényeket hamis színben, vagy összefüggésben feltüntetni nem
megengedett.
a) Tilos más ingatlaniroda, vagy megbízó jó hírét, hírnevét, hitelképességét, üzleti
megbízhatóságát, fizetési készségét harmadik fél, vagy nyilvánosság felé indokolatlanul
vitatni, sérteni vagy veszélyeztetni.
b) Más ingatlanirodák tudatos lejáratása nem megengedett. Ebbe bele kell érteni más
ingatlanirodák, azok vezetőinek vagy képviselőinek, tevékenységüknek, szolgáltatásaiknak
befeketítését vagy annak sugalmazását.
c) Nem tisztességes alaptalanul híresztelni más ingatlaniroda tönkremenetelét, bezárását,
csődjét vagy felszámolását, fizetésképtelenségét, ezek bekövetkeztének veszélyét, valamint
szolgáltatásaik alkalmatlanságát vagy veszélyeztető voltát.
4.6. Ingatlanirodákkal való kapcsolat
a) Az azonos működési, szolgáltatási területen, ingatlanpiacon és érdekeltségi körben
- 9 -
működő partnerekkel korrekt kapcsolatot kell tartani.
b) A társirodák üzleti magatartására és eredményeire vonatkozó információk szerzésében
nem lehet az üzleti titkokat megsérteni.
c) Nem tisztességes a becsületes versengést rossz hírek keltésével, jogtalan előnyök
szerzésével és kiaknázásával megrontani.
d) A társirodák eredményei, azok szakmai elismerése erősíti az ingatlanközvetítő és
társszakmák tekintélyét.
4.7. Az „ingatlanosok” munkaerőpiacán kialakult verseny keretében tisztességtelen
tevékenység nem folytatható.
a) Tisztességtelen más irodák munkatársainak erkölcstelen, vagy kampányszerű direkt
megkeresése munkalehetőség kialakítása céljából.
b) Tisztességtelen az, ha az értékesítők toborzása végett más ingatlanos vállalkozást rossz
színben tüntetnek fel.
c) Tisztességtelen a munkavállalót munkaszerződése megszegésére bírni és kölcsönösen
ebből adódó hátrányokat átvállalni, valamint olyan ígéreteket kilátásba helyezni, amelyek a
szokásos munkaerő-piaci feltételektől jelentősen eltérnek.
d) A munkaerő átcsábítás súlyosan elítélhető esete az, ha annak célja a másik ingatlaniroda
titkainak, például ügyfeleinek megismerése vagy átcsábítása.
4.8. Ingatlanirodák ellen bojkottot szervezni, azok munkáját, szolgáltatásait,
forgalmazását megakadályozni vagy ilyesmikben részt venni nem megengedett.
a) A kizárólagos értékesítési, keresési megbízásokon túlmenően nem lehet a társirodákkal,
más üzleti partnerekkel fennálló kapcsolatok közvetlen megszakítására másokat bíztatni
annak ígéretével, hogy a partner helyébe fogunk lépni.
4.9. A közönségkapcsolatokban (PR), reklámban, a potenciális megbízói ügyfélkörében a
tisztes, a lényeges összefüggésekre kitérő tájékoztatás elvárható.
a) Tilos a szolgáltatással kapcsolatban a megbízókat megtéveszteni, hiányos tájékoztatást
adni. A tartalmában túlzó vagy alaptalan reklám megtévesztésnek minősül.
b) A reklámban, szolgáltatásban előnyökre hivatkozni nem megengedett, ha annak nincs
valós alapja.
c) Nem megengedhető olyan szolgáltatás hirdetése, aminek teljesítésére az
ingatlaniroda közvetlenül vagy közvetetten nem képes.
d) Az üzleti partnerek, megrendelők számára fontos információkat nem szabad elhallgatni, a
megbízott a szolgáltatásait illetően tájékoztatási kötelezettséggel tartozik. Különösen
fontos az árakról, áralkalmazási és fizetési feltételekről szóló tájékoztatás, amelynek teljes
körűnek kell lennie.
- 10 -
e) Az értékesítési ajánlatokban csak valós ingatlanokat szabad szerepeltetni, annak
aktualizálásáról folyamatosan gondoskodni kell.
f) Az ingatlanok árát mindig az adott piaci helyzetnek megfelelően, gondos
körültekintés és összehasonlító adatok felhasználásával kell kialakítani. Etikátlan és nem
megengedett az ingatlanok azon célból való felülárazása, hogy a megbízótól az adott iroda
megbízást vagy kizárólagos szerződést kapjon. Etikátlan és nem megengedett az ingatlan –
megbízó szándékával ellentétes – alulárazása is.
g) Az ügyféltől kapott megbízás alapján az ingatlanközvetítőnek az eladás és vásárlás
ösztönzésére megfelelő és teljes körű tájékoztatási kötelezettséget kell végeznie.
h) Megtévesztésnek minősül, ha különösen kedvező, alkalmi vásárlási lehetőség hamis
látszatát keltik, az alkalmi árengedmények mértékében pedig nem a valóságosan
érvényesített árhoz mért csökkenést mutatják ki, illetve az alkalmi lehetőségre, annak
előnyére hivatkozással alaptalanul sürgetik a szerződéskötést.
i) Súlyos etikai vétségnek minősül közös értékesítési ügylet esetén, amikor a közös
megtekintés után a partner közvetítő, vagy érdekeltségi körébe tartozó bármely más
személy a közösen megtekintett ingatlanra megbízási szerződést kísérel megszerezni, vagy
információszerzés céljából saját magát vásárlójelöltként tünteti fel, és / vagy harmadik
személyt küld oda ugyanezen célból.
Súlyos etikai vétségnek minősül az is, ha közösen bonyolított ügylet során az eladó
képviselője a másik ingatlanközvetítő vevőjének direkt ajánlatot tesz.
j) A megbízási szerződésnek egyértelműen és világosan tartalmaznia kell minden olyan
esetet, mely a megbízó kötelezettségeit magában foglalja, ezek közül is kiemelten azokat,
melyek esetében a megbízónak bármilyen jogcímű és mértékű fizetési kötelezettsége
keletkezik. Terjedelmes tartalmú megbízási szerződések esetén javasolt a dokumentum
ügyfél aláírási oldalán kiemelt formában külön felhívni a figyelmet ezen lényeges pontokra.
4.10. Az ingatlanpiaci kapcsolatokban a gazdasági erőfölény érvényesítése, valamint az
ezzel összefüggő visszaélések nem elfogadhatók.
a) Erőfölénynek minősül az a kialakult helyzet, amely a megállapodástól eltérő feltételeket
aknáz ki, azt önhatalmúlag érvényesíti, melynek során a megbízó vagy partner nem
választhat más megoldást.
b) Erőfölénnyel való visszaélés az olyan jogilag nem érvényesíthető ígéret elfogadtatása
(például szóbeliség), amely a gyengébb fél javára nem jelent kielégítő vagy érvényesíthető
biztosítékot.
c) Erőfölénnyel visszaél az, aki szerződés nélküli teljesítést vár el, illetve a
szerződéskötést megtagadja, noha megbízója vagy partnere elfogadja a feltételeket.
d) Erőfölénnyel való visszaélés a szokásosnál vagy ésszerűnél hosszabb ajánlati (teljesítési)
kötöttség elvárása, az egyoldalú árbefagyasztási záradék követelése hosszú távú
- 11 -
megoldásoknál, a kedvezőtlenül ható jogszabályi változásokkal előidézett érdekromlás
figyelmen kívül hagyása.
e) Az erőfölény tisztességtelen érvényesítését jelenti a teljesítést megelőző ellenérték
megkövetelése a teljesítésre vonatkozó garanciák, vagy egyéb biztosítékok kiadásának
megtagadása, továbbá a szerződéses teljesítésre járó felelősségvállalás indokolatlan vagy
egyoldalú korlátozása.
f) Nem fogadható el a jogos igények mellőzése, illetve az előnytelen megállapodások és
helyzetek tűrésére vonatkozó nyomásgyakorlás. Erőfölény alkalmazása az is, ha valaki
korlátozza a szerződő társa jogát bírósági vagy más jogorvoslat alkalmazására.
g) Erőfölény alkalmazásának tekinthető, ha valaki hatósági, önkormányzati vagy más
közhatalmi befolyását arra használja fel, hogy a megbízót érdekei elleni szerződésre
késztesse.
4.11. A megbízókkal szemben nem lehet erőfölényt alkalmazni.
a) A vevőkkel, eladókkal, mint ügyfelekkel tisztességtelen, ha olyan általános vagy nem
kétoldalúan kialakított szerződési feltételek kerülnek alkalmazásra, amelyek az
ingatlanközvetítő (-forgalmazó) egyoldalú érdekeit képviselik.
b) Elfogadhatatlan a szerződés értelmezésének egyoldalú kikötése, az egyoldalú módosítási
jog fenntartása, a szerződés szerinti teljesítés megállapításának a megbízottra történő
bízása és a megbízó jogainak korlátozása, ha szerződésszegés áll elő, kivéve azon
szerződésszegések esetét, mely a megbízási díj mértékének korlátozására, vagy annak meg
nem fizetésére irányul (pl. ingatlanközvetítő kikerülése).
c) Nem tisztességes a megbízót arra kötelezni, hogy szerződését – így kivált fizetési
kötelezettségeit – teljesítse, ha a megbízott nem teljesít és a megbízó nem szegte meg
szerződéses kötelezettségeit.
d) Nem megengedhető, hogy a megbízót mellékkötelezettségek nem teljesítése esetén
fizetésre kötelezzék, amely esetben a mellékkötelezettség nem teljesítése (mint például
adatszolgáltatás), elmulasztása a fizetés ellenére is a jogai elvesztését vonja maga után.
e) Nem megengedhető, hogy a megbízott a szerződéstől elálljon, ha ezt a lehetőséget a
megbízott számára a szerződés nem biztosítja – kivéve, ha a megbízó magatartása a
szerződésszerű teljesítést lehetetlenné teszi.
f) A megbízótól nem lehet elvárni, hogy olyan szerződést módosító kezdeményezésnek
tegyen eleget, amely a megbízott tevékenységi körébe tartozik.
g) A megbízóval szembeni teljesítésben az ingatlaniroda felelősségét a vele együttműködő
társirodára csak akkor lehet korlátozni, ha a közreműködő társiroda munkájához a megbízó
hozzájárult, illetve azt tudomásul vette.
- 12 -
4.12. Ingatlanirodák belső viszonyai
a) Az ingatlanirodák tulajdonosainak, befektetőinek, betéteseinek és hitelezőinek érdekeit
egyaránt védeni kell.
b) A megbízott adatai, nyilvántartásai áttekinthetőek, egyértelműek, korrektek legyenek.
c) Az alkalmazottakat az emberi méltóságának és személyiségi jogainak tiszteletben
tartásával kell foglalkoztatni.
d) Az alkalmazottak javadalmazásának méltányosnak és igazságosnak kell lennie.
e) Az alkalmazottak megkülönböztetése csak a tevékenységgel összefüggő feltételek
(gyakorlat, képzettség, teljesítés, stb.) megléte, teljesítése alapján fogadható el.
f) Az alkalmazottaknak lehetőséget kell biztosítani, hogy érdekeik képviseletében és
védelmében szót emelhessenek.
g) Az irodák egészséges, biztonságos, kulturált, és az átlagos követelményszintet kielégítő
felszereltséggel kell, hogy rendelkezzenek.
h) A munkaadók gondoskodjanak arról, hogy alkalmazottaik képzettsége, felkészültsége
megfelelő legyen a rájuk bízott feladatok elvégzésére.
i) A munkavállalóktól és munkáltatóktól kölcsönösen elvárható, hogy lojálisak legyenek
egymáshoz, vegyenek részt kölcsönös problémáik megoldásában.
j) A hatóságok és egyben az ügyfelek félrevezetésének minősül, ha az irodák,
székhelyek, tevékenységi körök, tulajdonosok személyének, cégneveinek gyakori
változtatásával követhetetlen állapotok alakulnak ki, a megbízott irodák utolérhetetlenné
vagy követhetetlenné igyekszenek válni.
4.13. Az ügyfelekre és a többi ingatlanirodára különösen veszélyesek az engedély nélküli
ingatlanközvetítők.
a) Az ingatlanközvetítési, forgalmazási és kapcsolódó jogi tevékenységek gyakorlása külön
engedélyekhez kötött, amelyek megszerzése a tevékenység gyakorlásának feltétele és
egyben a megbízók biztonságát is szolgálja.
b) Különösen kockázatos, veszélyes és elítélendő, ha a szükséges külön engedélyek és
jogosítványok megléte nélkül kerül sor teljesítésekre vagy szolgáltatásokra.
c) Elfogadhatatlannak minősül, ha egyes engedélyhez kötött tevékenységet, - különösen
az ügyvédi, adótanácsadói, könyvvizsgálói, pénzintézeti, stb. munkát, szolgáltatást –
gyakorta tanácsadás vagy más engedélyhez nem kötött vállalkozás keretében végeznek. Ez
a jogszabályt megkerülő magatartás elfogadhatatlan. Az ingatlaniroda akkor működik
jogszerűen, ha a tevékenység végzéséhez legalább egy embernek van engedélye. A
társasházkezelő, az ingatlankezelő, az ingatlanközvetítő, valamint az ingatlanvagyonértékelő
és –közvetítő szolgáltatói tevékenység üzletszerűen történő végzésének
feltételeiről és a nyilvántartásba vétel részletes szabályairól a 23/2013. (VI. 28.) NGM
rendelet rendelkezik.
- 13 -
d) Bármilyen szolgáltatás értékesítése számlaadási kötelezettséggel jár. Ennek elmulasztása
nem csak bűncselekmény, hanem etikátlan is más adófizető irodákkal szemben, tekintettel
arra, hogy jogtalan versenyelőnyt biztosít.
5. Az ingatlanforgalmazó munkával összefüggő egyéb kapcsolatok
5.1. A közhatalmi szolgálatot ellátó vagy arra hatást gyakorló személyek korrumpálása
nem megengedett.
5.1.1. A hatóságok nevében eljáró személyeket a más üzleti partnerrel egyenlő tisztelettel
fogadják és kezeljék.
a) A hatósági eljárások korrupcióval történő befolyásolása, megkörnyékezése, jogellenes
magatartásra történő biztatása vagy erre irányuló érdekeltségnek a kilátásba helyezése
vagy érvényesítése nem megengedett.
b) Az ingatlanirodák munkájuk kedvezőbb elbírálása, ügyeik gyorsabb intézése vagy esetleg
elfektetése céljából nem tehetnek ajánlatokat, és nem kínálhatnak juttatásokat a
közalkalmazottaknak vagy köztisztviselőknek.
c) A megvesztegetési ügyeknek nem csak a ténye, de a híre is igen ártalmas az
ingatlanirodákra, magára az ingatlanszakmára, így indokolt a korrupciógyanús ügyek
tisztázása.
d) A hatóságok képviselőivel az alkudozásoknak nem lehet olyan egyezségjellege, amely az
eljáró tisztségviselők személyi előnyeihez vagy érdekeltségeihez vezet, még ha az
közvetített úton érvényesülne is.
e) Hatóságokkal kapcsolatban a kölcsönösen előnyös megállapodásokat különös gonddal
kell értelmezni annak érdekében, hogy a korrupció gyanúját elkerüljék.
5.2. A szakmai, ágazati, területi szervezetekkel való kapcsolatok
5.2.1. Az ingatlanközvetítők szakmai szervezetekben való részvétele a piaci helytállást és
tisztességes megjelenítést támogatja, a részvétel a szakma és a közélet hasznos
formája, egyben a szakmai ágazat tekintélyének elősegítője.
Az etikai szabályzat használatában akkor is indokolt szakmai normákat figyelembe venni, ha
az adott ingatlaniroda nem tagja a szövetségnek.
5.2.2. A szakmai és területi érdekképviseleti szervezetben betöltött tisztségek közvetlenül
nem szolgálhatják üzleti előnyök szerzését.
a) A szakmai és területi szervezetekben betöltött tisztségek információs előnyöket,
esetenként pályázati, elbírálási esélyeket vagy más, az ingatlanközvetítők szélesebb
- 14 -
körét megillető lehetőségeket kínálnak, amelyeknek a piaci pozíció megerősítésére,
üzletek elnyerésére történő közvetlen hasznosítása elfogadhatatlan.
b) Különösen elfogadhatatlan, ha a társadalmi, közéleti tisztségekben szerzett
információkat vagy jogosítványokat saját vagy kapcsolatban álló ingatlanirodák részére
bennfentes információként, mások háttérbe szorításával hasznosítják. Ennek keretén
belül az is elítélendő, ha a bizalmasnak tekinthető információk átadásával,
kiszivárogtatásával érdektársainak kedvező helyzetet teremtenek.
5.2.3. Az ingatlanforgalmazók nevében és érdekében fellépő szervezetek, szövetségek az ingatlan
szakma számára hasznos munkát végeznek.
a) Az ingatlanirodák magatartásával összefüggő problémák megoldásában jelentős
szerepet kell szánni az ellenoldalú vagy panaszos fél érdekeit képviselő szervezeteknek,
azok fellépésének. Indokolt álláspontjuk megismerése, a közös megoldások keresése.
b) Az etikai problémák megítélésénél figyelembe kell venni a hasonló eseteket, a
precedenseket az egységes kezelés érdekében.
c) A hasonló vagy rokon kérdésekben támaszkodni lehet a közösen, vagy korábban
kialakított megoldásokra és más szakmai szervezeteket is fel lehet kérni ezek
képviseletére vagy ezzel kapcsolatos állásfoglalás adására.
5.2.4. A szabályzatot aláíró szervezetek, szövetségek, vállalkozások tisztségviselőitől
elvárható, hogy magatartásukkal képviseljék a szabályzat előírásait, ajánlásait.
a) A tagok nevében eljáró, választott tisztségviselők vagy külön megbízottak a
munkájukban lelkiismeretesen kell, hogy dolgozzanak, de ezekkel összefüggésben
irodáik előnyben nem részesülhetnek.
b) Saját vállalkozását vagy személyét illető kérdésekben senki ne járjon el választott
funkciójából következően, mert ez összeférhetetlen.
c) A tisztségviselőktől elvárható, hogy gondosan járjanak el akkor is, ha érdekeltségi
körükben elfogultságra vagy pártosságra okot adó körülmények állnak fenn. Ilyenkor
helyes, ha az adott szervezet, szövetség, vállalkozás tisztségviselője elfogultság okán
mást kér fel helyettesítésére.
5.3. Az ingatlaniroda (vállalkozás) közszereplése, sajtó- és más nyilvánosság előtti
megjelenése
a) A nyilvánosság előtti megjelenés, a közvélemény korrekt tájékoztatása az ingatlaniroda
mindazon ügyeiben, melyek szélesebb közvéleményt érintenek, elvárható.
b) A nyilvánosság tájékoztatása keretén belül az ingatlaniroda üzleti állapotát, lehetőségeit,
esélyeit korrektül kell bemutatni.
c) Tisztességtelen, ha a köztájékoztatás a mindenkihez eljutható híradások keretében olyan
- 15 -
valótlan képet vázolnak fel, amely a partnereket, befektetőket érdekeikkel ellentétes
cselekedetekre ösztönzi vagy ilyeneket sugall.
d) Különösen elítélendő olyan megalapozatlan üzleti helyzetek nyilvános bemutatása,
amely a vevőket, befektetőket, hitelezőket reális magatartásuktól eltérő intézkedésekre
késztetik.
5.4. Csőd- vagy felszámolási eljárás előtt az önmérséklő magatartás elvárható
a) Ha a vállalkozás állapota valószínűsíthetővé teszi, hogy a közeljövőben
kényszerintézkedésekre, esetleg csőd- vagy felszámolási eljárásra kerülhet sor, akkor
nem tisztességes olyan kötelezettségeket vállalni, melynek teljesíthetősége a
megváltozott helyzetben legalábbis kétséges.
b) Kivételt jelent a fentiek alól a válságkezelés érdekében hozott különleges intézkedés.
Ebben az esetben azonban elvárható az üzleti partnerek tájékoztatása a fokozott
kockázatokról annak érdekében, hogy azt egyrészt mérlegelni tudják, m&aa



A Borsodi Ingatlan Ingatlaniroda is elfogadja és betartja az Etikai kódexbe foglalt elveket